sokat gondolkodtam azon még régen, amikor más blogjait olvastam és az íróknak volt szerelmük, hogy hogyan lehetséges az, hogy minden bejegyzésük arról szól, hogy mennyire szeretik a másikat? Így elgondolkodva a válasz elég egyszerűnek tűnik, mert már nem csak külső szemlélő vagyok, hanem én is át tudom élni a helyzetet. Az érzés felemelő, hogy ő ott van neked és nem vagy képes csak folyamatosan rá gondolni, így amikor írni kell vagy esetleg beszélni, akkor nem jut eszedbe rajta kívül más. Csak meredten nézel előre és emlékezel. Emlékezel minden jóra vagy rosszra, de az én esetemben az utóbbi nem igen fordul elő.
Az igazi szerelem az, amikor feltétel nélkül szereted a másikat és ha valamit elrontasz vagy elront a másik, nem kell egy óra hosszáig haragudnod, mert képtelen vagy rá és nem kell ennyi ideig bocsánatért esedezni sem, mert a másik is ugyanígy érez. Fél percnél több ideig nem tudunk egymásra haragudni ! Az az igazi szerelem, amikor látod a másikat esetleg a legmélyebb, legrosszabb pillanatában és te akkor is mellette vagy és nem tántorítasz. Amikor reggel felkel és még a szépséghibáival együtt is ő a legszebb neked az egész világon. Amikor bármit felvesz te akkor is csinosnak látod. Én így látom, ezt érzem. Bízom és nem kell egy óra hosszáig magyarázkodni, ha kételyek merülnek fel esetleg. A távolság nem akadály, inkább egy komoly dolog, ami a bizalmon alapul és ha találkozunk, akkor tudom értékelni, soha nem unom meg. Akkor sem unnám meg, ha minden nap minden egyes percében vele kell lennem ! És nem azért mert muszáj, hanem mert önszántamból így döntöttem, mert szeretem, imádom és nem ismerek hozzá hasonló embert az egész földkerekségen. Köszönöm, hogy boldoggá teszel, köszönöm, hogy mindig számíthatok Rád! Köszönöm, hogy szeretsz és ígérem te és én leszünk a legboldogabb emberek, ameddig élünk!
Azokat pedig csak sajnálni tudom, akik feministák vagy hím-soviniszták és nem tudják értékelni az ellenkező neműek értékeit, csak megvetni őket, mert azt gondolják minden nő vagy minden egyes férfi ugyanolyan haszontalan, mint akikkel eddig találkoztak és csalódást okoztak nekik. Ahelyett, hogy szánalmas önsajnáltatásba kezdesz, inkább tegyél valamit az ellen, hogy neked jó legyen. Segíts magadon, Isten is megsegít!
Szeretlek B. Tivadar ! ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése