a nem tervezett dolgok mindig sokkal nagyobb hatással vannak az emberekre. A hirtelen jött események teljesen fel tudják forgatni az életet.
Csak ismerősök voltunk, semmi több. Néha beszéltünk, pár naponta.. akkor is nagyon keveset. Az már csak mellékes dolog, hogy kisebb korom óta tudtam a nevét és utáltam őt azért, ahogyan viselkedett. Külsőre gyönyörű, egy igazi szépség, de a lelke rohadt volt, egy szörnyeteg, aztán végül valahol mindenki felnő és a szörnyeteg belső eltűnik és a külseje tükrözi, hogy belül is mennyire gyönyörűvé vált !
Soha nem ismertem hozzá hasonló embert. Pont olyan, mint aki kilépett egy meséskönyvből, amit én írtam és én tervezhettem meg a hercegemet. Ha egy valamit vagy valakit választhatnék ezen a világon, akkor az Ő lenne ! És a legszebb, hogy tudom, hogy fordítva is ugyanúgy van. Ha nincs velem nehéz aludni, mert nincs mellettem. Nehéz felkelni, mert nem fordulhatok felé. Nem bírok zenét hallgatni, mert minden egyes ritmus, akármilyen zene legyen, eszembe juttatja, hogy milyen jól érzem magam egy közegben vele és meghasad a szívem, hogy nincs velem abban a pillanatban, hogy átöleljem. Konkrétan vehetjük úgy, hogy ha valami nem vonja el róla a figyelmem, ami lehetetlen, akkor minden percben sírhatnékom van, megőrülök.
Azt kérem, hogy gyorsabban teljenek a napok, bárcsak már abban a percben lehetnék amikor megpillantom !
Szeretlek Tivadar!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése